2004. október 20-án jelent meg az Ubuntu első kiadása. Az Ubuntu így fogalmazta meg célját: "Linux emberi lények számára".

1991-ben Linus Torvalds másodéves hallgatója volt a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának. Linus autodidakta módon, saját operációs rendszert szeretett volna írni.  A 21 éves egyetemista a Intel 80386-os processzor védett módú  lehetőségeit szerette volna tanulmányozni. A pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy e-mail tanúsága szerint 1991. július 3-án már a POSIX szabvány után érdeklődött az interneten, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése  Minix alatt történt, eleinte Assembly nyelven.

Andrew S. Tanenbaum  a MINIX operációs rendszer atyja  egyik későbbi levelében azt írta, hogy a Linux elavult , mert monolitikus, ezért a professzor nem jósolt neki nagy jövőt.  A levélből óriási vita lett. Ennek ellenére a Linux az azóta eltelt évek alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül és nagy népszerűségnek örvend. Kínálatunkban is találhatóak Laptopok Linux operációs rendszerrel.

Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben. Ezen a néven egy közösség jött létre ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot a legelső kiadás Ubuntu 4.10 2004. október 20-án jelent meg.

A Linux a kísérletező kedvű, lelkes felhasználók operációs rendszere volt. Már nem igényelt különösebb előképzettséget. A Linux fajtáit disztribúciónak nevezzük. Mindegyik Linux, mindegyik stabil, de mindegyik kicsit más.

Ubuntu Linux

2004. október 20-án jelent meg az Ubuntu első kiadása. Az Ubuntu így fogalmazta meg célját: "Linux emberi lények számára". Vagyis a cél az volt, hogy egy olyan operációs rendszert alkossanak, amivel azok is boldogulnak, akik egyszerűen csak használni szeretnék a számítógépet, de egyáltalán nem áll szándékukban különösebben elmélyedni a működésének rejtelmeiben.
Linusra visszatérve még annyit, hogy máig ő fogja össze és koordinálja a fejlesztéseket. Amikor a 0.01-et megírta, biztosan nem gondolta, hogy a programozási munka eltörpül majd a lelkes programozók munkái tömegének feldolgozásához képest.

Laptop.hu

1977. szeptember 30-án 17 hónap munka után Steve Wozniak elkészítette első számítógépét

1977. szeptember 30-án 17 hónap munka után Steve Wozniak elkészítette első számítógépét, aminek egy erősen írógépre hajazó billentyűzetet tervezett, alkalmassá tette arra, hogy képes legyen csatlakozni a sima tévékészülékhez. Apple I-nek keresztelt gépet.

Első Apple 1 1977

1975. március 5-én megalakult a főképp elektronikai amatőrök tapasztalatcseréjét segítő Homebrew Computer Club(en), aminek első találkozójára Wozniak is ellátogatott. Aznap éjszaka kezdte el tervezni saját számítógépét. Elsőnek a technikailag legmegfelelőbb Intel 8080-as processzort szerette volna használni, de ez akkoriban megfizethetetlen volt számára. Egy munkatársa a HP-nál tudott szerezni Motorola 6800-as processzort 40 dollárét, de végül a fele összegbe kerülő MOS 6502-est választotta. A munkahelyén hónapokig tartó tervezéssel kezdte megalkotni a gépet és írni az üzemelést biztosító szoftvert.

Az Apple I volt az első hivatalos Apple számítógép, melyet még maga Steve Wozniak készített és Steve Jobs adott el. Ebből a legtöbbet, 50 db-ot egy számítógépes bolt, a Byte Shop vásárolt fel, tehát elmondhatjuk, hogy 1976-ban alig készült 50-100 db ezekből, már csak  20 db maradt fenn az utókor számára.

Az eredeti Apple 1-nek egy megahertzes processzora volt  4 kilobájt memória (48-ig bővíthető) és 456 kilobájtos tárhelye volt. A számítógépeket fából készült rétegelt lemez tokokban szállították, kézzel vágták őket, ellátták egy régimódi billenőkapcsolóval, amely bekapcsológombként működött.

Az  Apple 1 személyi számítógépet 1976-ban kezdték el árusítani, 666,66 dollárért lehetett megvásárolni. Bár nagyon kezdetleges volt, egy monitort kellett hozzá csatlakoztatni, és már lehetett is használni.

Hihetetlen, de a mai napig komoly érdeklődés van az Apple I még működő példányai iránt: 1999-ben például 50 000 dollárért kelt el az egyik, de még nagyobb volt az értéke annak a példánynak, amelynek még megvolt az eredeti csomagolása, ráadásul egy olyan levelet is tartalmazott, amelyet maga Steve Jobs írt. Ez a gép a Christie's aukciós házban kelt el 2010-ben 210 000 dollárért, A legtöbbet  2012-ben adtak egy gépért egy német aukciós házban 650 000 dollárt.

Laptop.hu

1925. szeptember 28-án született Seymour Cray. Ő tervezte a CDC 6600-at. Ez volt az első sikeres szuperszámítógép

1925. szeptember 28-án született Seymour Cray. Ő tervezte a CDC 6600-at. Ez volt az első sikeres szuperszámítógép, teljesítménye háromszorosa volt elődjének, az IBM 7030 Stretch-nek. 1 megaFLOPS teljesítményével a világ leggyorsabb számítógépe 1964-től 1969-ig

CDC 6600

Seymour Cray eredetileg a CDC-nél (Control Data Corporation) dolgozott szuperszámítógépek fejlesztésén. 1972-ben otthagyta a CDC-t és kb. fél millió dollár saját tőkével plusz vállalkozók által befektetett 2 millió dollárral megalapította saját cégét, a Cray Research-öt. Az első általa tervezett szuperszámítógép, a Cray-1 1976-ban került kereskedelmi forgalomba. Mintegy hétmillió dollárba került, csak kormányhivatalok és igen nagy cégek tudták megvenni. Ez volt az első olyan számítógép, amely képes volt másodpercenként több mint százmillió lebegőpontos műveletet végrehajtani (kb. 160 milliót). Az alap műveletek végrehajtási ideje 12,5 ns. A gép részben párhuzamos feldolgozást alkalmaz. A memóriája félvezetőkből készült. A sok megoldandó technológiai probléma közül ez egyik legfontosabb az volt, hogy hogyan vezessék el a nagy sebességű áramkörök általtermelt hőt. Ezt úgy oldották meg,hogy az áramköröket freonnal hűtött függőleges lapokra szerelték. Azóta építettek ugyan gyorsabb számítógépeket is, de a Cray-1-et azóta is használják összetett problémák matematikai tanulmányozására (ilyen problémák például a beszédfelismerés, az időjárás előrejelzése, valamint a fizikai és a kémia alapkérdései). A Cray-1 a teljesítmény nem hivatalos mértékegységeként is nyomot hagy maga után: néhány új szuperszámítógépet 1000 Cray-1 szuperszámítógép teljesítményűre terveznek. Az imponáló teljesítményadatok ellenére mindennapjaink meghatározó számítástechnikai tényezői mégsem az egyre tökéletesebb szuperszámítógépek, hanem az ellenkező véglet, a személyi számítógépek.

A korát messze megelőző gép sebessége a sok apró összetevő sebességének finom összehangolásából adódott. Jellemző, hogy az első példányt a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban állították üzembe. Sebesség: 166 millió lebegőpontos művelet másodpercenként.

Méret 58 köbláb. Súly: 5300 font.
Technológia: integrált áramkörök (IC-k).
Órajel: 83 millió beütés másodpercenként.
Változók hossza: 64 bit. Utasításkészlet: 128 db.

Képen: Cray I szuperszámítógép és a tervező Seymour Cray.

Laptop.hu

A Mozilla Firefox első verziója 2002. szeptember 23-án jelent meg,

Minden az első böngészőháborúval kezdődött, esetleg még egy kicsit korábban, az NCSA Mosaic megjelenésével. A két programozó üres óráiban kifejlesztett, grafikus felületet elsőként kínáló böngésző szolgált ugyanis a Microsoft saját browserének alapjául, amivel csatába szállt a piacot uraló Netscape Navigator ellen. Az ellen a Netscape ellen, amely mögött többek között a Mosaicot megteremtő programozók is álltak.

A Microsoft 1998 végére hozta be a lemaradását. Az Internet Explorer 4.0 megjelenésekor még boldogan dönthették le a Netscape dolgozói a Microsoft hatalmas kék e betűt formázó szobrát, A mindentudó Navigatort ekkor még a felhasználók 72 százalékának gépén lehetett megtalálni, míg az Internet Explorer csak 18 százalékot mondhatott magáénak.

A Microsoft  taktikázása következtében az ingyen letölthető Explorer végül megverte a fizetős szoftverként terjesztett Netscape Navigatort. A szoftveróriás ellen versenyjogi perek indultak, amelyek aztán még évekig elhúzódtak. A csata elvesztése nyílt forráskódúvá tette a terméket. Ezt a kódot felhasználva indult el a Mozillának keresztelt csomag, ami a Navigatorhoz hasonlóan a levelezőklienstől a böngészőig minden hasznos funkciót tartalmazott.

A Mozilla Firefox első verziója 2002. szeptember 23-án jelent meg, egy nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző programként, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt.

Közvetlenül az 1.0-s verzió kiadása után elindult egy projekt, egy lecsupaszított, gyors böngésző létrehozására. Később ebből lett a mai Firefox, induláskor azonban a tűzből felkelő mitikus madár után a Phoenix-nek nevezték az új böngészőt. Ezt a nevet először védjegyproblémák miatt Firebirdre cserélték, majd  fél évvel később Firefoxra változtatták.

A Firefox akkor az Internet Explorer 6 alternatíváját jelentette a piacon, és olyan forradalmi újdonságokat hozott, mint a böngészőfülek, a felugró ablakok tiltása, a különféle témák és kiegészítők használhatósága. A Microsoft böngészője akkor még 90 százalékos részesedést tudhatott magának a böngészők piacán, ami a mai viszonylatok közt már elképzelhetetlen szám.

Magyarország piacvezető böngészője volt 2009-től míg a Chrome 2013 októberén át nem vette a piacvezető szerepét.

Laptop.hu

Windows NT Workstation és a Windows NT Server 3.5-öt 1994. szeptember 21-én mutatták be a nagyközönségnek

Microsoft a grafikus felület ötletét az Apple MacOS korai verziói nyomán kezdte el fejleszteni. A Microsoft részt vett a korai Macintosh szoftverek (pl. Word, Excel) fejlesztésében, és megalkotta saját grafikus felületét, amely képes volt a kisebb teljesítményű PC-ken futni. Ami egy minden korábbitól eltérő fejlesztésük volt az  a Windows NT volt ami a későbbi operációs rendszerek fejlesztését is meghatározta.

A Microsoft Windows NT 3.5 ("Daytona") a második kiadása a Windows NT termékcsaládnak. A terméket elsősorban a vállalati szegmensnek szánták, a két verziót Windows NT Workstation és a Windows NT Server 3.5 1994. szeptember 21-én mutatták be a nagyközönségnek

A Windows NT megtervezésével a Microsoft elsősorban a vállalati felhasználókat vette célba, akik a DOS-ra épülő korábbi Windows platformokénál biztonságosabb hálózati operációs rendszerre tartottak igényt. A  fejlesztők nem átdolgoztak egy meglévő szoftvert, hanem tiszta lappal indultak és létrehoztak egy minden addigi Microsoft rendszernél hatékonyabb operációs rendszert. Annak érdekében, hogy az új rendszer kezelése minél egyszerűbb legyen, megtartották a kompatibilitást a hagyományos fájlrendszerekkel az MS-DOS alkalmazások is futtathatók az NT környezetben. A 80-as évek végén megkezdett tervezési folyamat eredményeképpen megszületett  a Windows NT a szerver és kliens számítógépekkel szembeni különböző igényeknek megfelelő NT Advanced Server és NT Workstation változat. Az új, 32 bites operációs rendszer saját fájlrendszert NTFS használt, és a korábbi Windows verziókhoz képest biztonságosabban, stabilabban működött.

 A Windows NT szerver változata lehetővé tette a központi hálózati adminisztrációt és a felhasználói jogosultságok kiosztását.

A Windows NT, illetve WNT rövidítés a legenda szerint fő tervezőjétől, Dave Cutler-től származik, a VMS operációs rendszer betűinek ábécérendben való eltolásával, tréfás utalásként Arthur C. Clarke 2001 Űrodüsszeia című regényének HAL-9000 nevű számítógépére.

Az új verzió legfontosabb újdonsága a sebességnövekedés volt, ezért is kapta a fejlesztőktől a Daytona kódnevét, mely a Daytona autóverseny-pályára utalt.

A Windows NT megjelenésével két fő ágra bomlott a Windows termékek fejlesztése. A DOS-ra épülő, az otthoni felhasználók piacát megcélzó operációs rendszerek csoportját a Windows Me képviselte és a nagyobb hardverigényű, vállalati hálózatokban használt, az NT magra épülő termékek sorát a Windows 2000. Ezeket párhuzamosan fejlesztette a Microsoft. A két termékvonal egyesítése a Windows XP-ben történt meg.

Laptop.hu

Ifjabb Simonyi Károly 1948. szeptember 10 -én született szoftverfejlesztő. A Microsoftnál a Word és az Excel kezdeti fejlesztéseit vezette. Második magyarként kétszer is járt a világűrben.

Charles Simonyi 1948. szeptember 10-én látta meg a napvilágot Budapesten. A számítástechnikával először középiskolásként került kapcsolatba, amikor éjjeliőrként egy szovjet Ural–2 típusú elektroncsöves számítógép vezérlőtermére vigyázott. Az egyik mérnök megtanította a gép programozására, és a fiatal Károly 18 éves korában már fordítóprogramokat készített, sőt egyik programját egy állami vállalat meg is vásárolta.   Már 17 évesen Dániában kapott programozói állást. Majd a  Kalifornia Egyetemen, Berkeleyben szerzett diplomát alkalmazott matematikából, majd a Stanford Egyetemen doktorált számítástudományból. olyan nevekkel került kapcsolatba, mint Gordon E. Moore, a Moore törvény megalkotója, vagy Gróf András, az Intel későbbi főnöke és Andrew Tanenbaum a Minix operációs rendszer atyja. Aminek jelentősége abban áll hogy belőle született meg a Linux. 1972-től 1980-ig a Xeros Palo Altó-i kutatóközpontjában dolgozott, az első, WYSIWYG szövegszerkesztő, a Bravo megalkotásán. Az újítás lényege, hogy a felhasználó ugyanazt látja a dokumentum szerkesztése közben, mint ami a végeredmény lesz. számos, az informatika fejlődésében meghatározó újítás kapcsolódik a nevéhez.

1981-ben csatlakozott a pár évvel korábban megalakult Microsofthoz. A cégnél két évtizedet töltött, és itteni tevékenységével alapozta meg körülbelül egymilliárd dolláros vagyonát is. Simonyi vezető fejlesztői pozíciókat töltött be, többek közt ő állt a Microsoft Word szövegszerkesztőt és az Excel táblázatkezelőt megalkotó csoportok élén. Ez utóbbinak elődjét, a Multiplant is ő fejlesztette ki. A cégnél jelentős elméleti és gyakorlati sikereket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő „virtuális gép” technológia területén is.

 Bár Simonyi a Microsoft egyik leginkább megbecsült fejlesztője volt, 2002-ben váratlanul elhagyja a céget és üzlettársával  megalapította az Intentional Software nevű céget. 2007. április 7-én  elindult első űrutazására. A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Simonyi 2009-ben újra befizetett egy űrutazásra, s mind a két út alatt kapcsolatba lépett magyar diákokkal is.

Laptop.hu