Gamer Laptopok
Kell Ennél Több
Üzleti Laptopok
Részletek

2007. május 18-án, pénteken elhunyt Pierre-Gilles de Gennes, Nobel-díjas fizikus, akit akár a mai folyadékkristályos kijelzők atyjának tekinthetünk.

2007. május 18-án, pénteken elhunyt Pierre-Gilles de Gennes, Nobel-díjas fizikus, akit akár a mai folyadékkristályos kijelzők atyjának tekinthetünk.

2007. május 18-án, pénteken elhunyt Pierre-Gilles de Gennes, Nobel-díjas fizikus, akit akár a mai folyadékkristályos kijelzők atyjának tekinthetünk. 1991-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat.

Pierre-Gilles de Gennes, Nobel-díjas fizikus, a mai folyadékkristályos kijelzők, LCD-monitorok,televíziók atyja Pierre-Gilles de Gennes, Nobel-díjas fizikus, a mai folyadékkristályos kijelzők, LCD-monitorok,televíziók atyja

Napjaink Isaac Newton-jának is nevezték, 1932-ben született Párizsban. 1961-től Orsay-ban oktatott, itt a szupravezetőket vizsgálta. 1968-tól áttért a folyadékkristályok vizsgálatára, megalapozta ezeknek elméletét. Elsőként a neutronok fizikáját kutatta, melyet a szupravezetők és a folyadékkristályok követtek. Az "A folyadékkristályok fizikája" című könyvét 1974-ben publikálta, melyet közérthetősége miatt a mai napig alapműnek tekintenek ezen a területen. Szemléletesen mutatta be a folyadékkristályok természetét, egy kosárban elhelyezett almákhoz hasonlítva őket. A folyadékkristályokat napjainkban kiterjedten alkalmazzák a technika és a mindennapi élet számos területén, kijelzőkben, TV- és számítógép-képernyőkben.  Az 1980-as években egy másik területen, a gélek és polimerek molekuláris láncaival kapcsolatban is komoly sikereket ért el. Lenyűgözték a szuper ragasztók, melyeket ma főként ipari pillanatragasztókként ismerünk. "Egy nap szegecsek helyett ragasztóval készítünk majd repülőgépeket, de a fő probléma az, hogy még mindig nem értjük, miképpen lép kapcsolatba a ragasztó a felülettel " -- mondta egy skóciai konferencián 2002-ben.  Az adhézió fizikai kémiájában elért eredményei az iparban is számos helyen alkalmazott pillanatragasztókban hasznosultak. Multidiszciplináris kutatásai során az agy, elsősorban a memória működését is kutatta.

Egy alkalommal a fizikai Nobel-díjas Richard Feynman barátjával, Danny Hillissel közösen főzött tésztát. A két tudós eközben megállapította, hogy a két végén megfogott, és ívbe hajlított spagettitészta mindig három vagy még több részre törik, nem pedig két fél darabra, ahogy feltételezni lehetne.

1991-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat azért, mert megmutatta, hogy az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárások általánosíthatók az anyag összetettebb formáinak, például a folyadékkristályoknak és polimereknek a vizsgálatára.

Így a széttört spagetti a fizika nagy kihívásainak sorába emelkedett. Amikor Pierre-Gilles de Gennes  megkapta a Nobel-díjat, tévékamerák előtt kérdezték arról, milyen problémákat kell még megoldani a fizika területén. A spagettiét, válaszolta mindenki megdöbbenésére de Gennes.

Laptop.hu

Hozzászólás