Az Apollo-13 legénysége James Lovell Jr., John Swigert Jr. és Fred Haise Jr. 1970. április 11-én indult el a floridai Kennedy Űrközpontból, hogy  ők is landoljanak a Hold felszínén. A legénység tagjai április 13-án, az esti órákban épp a lefekvéshez kezdtek készülődni, a Földtől mintegy kétszázezer kilométerre, útban a Hold felé.  Az űrhajósok befejezték aznapi tévés bejelentkezésüket, amelynek keretében bemutatták a holdkompot a földi nézőknek, miközben a földi irányítás épp a műszakváltásra készülődött. Lefekvés előtt annyit kértek Swigerttől, hogy a megfelelő kapcsolók segítségével keverje fel az Apollo-13 oxigéntartályainak tartalmát. Az egyik kapcsoló elfordításakor furcsa zajt halottak ekkor hangzott el a mondat Houston, baj van.

ápoló 13 legénysége

 Jim Lovell  mondta el késöbb, hogy a robbanást követően kinézett az egyik ablakon, és azt látta, hogy valamilyen gáznemű anyag szivárog az űrjármű hátuljából. Elég volt ránézni az oxigénszintet mérő mutatókra, hogy kiderüljön, az Apollo 13 három, oxigént fejlesztő üzemanyagcellájából kettő megsemmisült. Nyilvánvalóvá vált, hogy a holdra szállás meghiúsult, innentől már az volt a kérdés, hogy a legénység tagjait meg lehet-e még menteni.

a NASA mérnökei lázasan dolgoztak a houstoni irányítóközpontban, hogy kitalálják, hogyan juthatna vissza a Földre a három űrhajós.  Az Apollo-13 három fő elemből állt. A parancsnoki modul volt a helyszíni irányítóközpont, ez a rész volt egyedül alkalmas arra, hogy kibírja a visszatérést a fold légkörébe. Az úgynevezett szervizmodul működtette az összes kulcsfontosságú rendszert a navigációtól kezdve a hajtóműveken át az oxigénfejlesztő és víztisztító berendezésekig, a robbanás következtében azonban ezek nagyrésze használhatatlanná vált. A harmadik rész pedig a holdkomp, amellyel Lovell és Haise leereszkedett volna a Hold felszínére.

A parancsnoki modulban  körülbelül 15 percre elegendő oxigén maradt. Az oxigéngenerátor kivételével minden kulcsfontosságú rendszert leállítottak és mindhárman átköltöztek a két ember befogadására tervezett holdkompba. A Föld légkörébe való belépés előtt a legénység tagjai felvették a szkafandert és visszamentek a parancsnoki modulba, majd az utolsó pillanatban leválasztották azt a holdkompról, hogy az eredeti tervekhez hasonló módon térjenek vissza a Földre.

Laptop.hu

1952 január 28-án létrejött a szerződés a Bank of America és a SRI között egy feldolgozó rendszer létrehozására. Ez az első Banki informatikai rendszer az ERMA.

Az 1950-es években egy tapasztalt banki ügyintéző óránként 245 csekket tudott kezelni, azaz nagyságrendileg 2000 darabot egy nyolc órás munkanap alatt és körülbelül 10 ezer darabot hetente. Abban az időben a Bank of Americanak elképesztő tempóban nőtt a számlaállománya havonta 23 ezer új számlát nyitottak. Ahhoz, hogy ezt a mennyiséget a bank kezelni tudja, már délután három órakor be kellett zárniuk, hogy az addig beérkezett igényeket még aznap kezelni tudják.

1952 január 28-án létrejött a szerződés a Bank of America és a SRI között egy feldolgozó rendszer létrehozására. Ez az első Banki informatikai rendszer az ERMA. Az ügyintéző óránkénti 245 csekkjével szemben 33 ezret dolgozott fel.1955 végére készült el, összköltsége 875 ezer dollár volt.

Amilyen gyorsan elkészültek a követelmények és a tervek, olyan lassan ment a Bank of Americanak  szempontjából igazán lényeges harmadik fázis, a gyakorlati megvalósítás. Az első működő, demonstrációra alkalmas rendszer csak négy év múlva készült el.

A rendszer az ERMA  nevet kapta. Össztömege 22,7 tonna volt  A gépet 24 tároló szekrénybe építették. Az alkatrészek összekötésére több mint 300 kilométer kábelt használtak fel. A gépben 8 ezer vákuumcső és 34 ezer dióda került. Két mágneses dobtároló, öt input konzol és a nagy sebességű nyomtató kapcsolódott még hozzá. A rendszer fogyasztása 80 kW volt, azaz egy kisebb erőmű kellett ahhoz, hogy biztosítsák az energiaellátását.

A demonstráció sikeres volt. A feldolgozás sebessége két nagyságrenddel nőtt. A banki ügyintéző óránkénti 245 csekkjével szemben az ERMA 33 ezret dolgozott fel, azaz naponta 792 ezer, hetente pedig 5.5 millió csekk feldolgozására volt képes. És persze nem fáradt el, és a nap végén sem hibázott. Bár a robbanásszerű technológiai fejlődés szinte a teljes banki működést átalakította, az alapokat továbbra is az ERMA megalkotásakor meghatározott gondolatok adják. Az ERMA teljes funkcionalitását ma már akár egy okostelefon is bőven el tudná látni.

Laptop.hu

A San Franciscó-i Macworld kiállításon az Apple bemutatta 2006. január 10-én  az Intel processzorokra épülő első számítógépeit, az új iMacet és a MacBook Pro Laptopot.

A San Franciscó-i Macworld kiállításon az Apple bemutatta az akkor már több mint egy évtizede használt PowerPC platformot leváltó Intel processzorokra épülő első számítógépeit, az új iMacet és a MacBook Pro Laptopot.

2005. június 6-i főbeszédében Steve Jobs hivatalosan bejelentette, hogy az Apple 2006-tól kezdi meg az Intel alapú Macintosh számítógépek gyártását. Jobs megerősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a vállalat titokban gyártotta jelenlegi Mac OS X operációs rendszerének verzióit mindkét PowerPC-hez és az Intel processzorok-hoz az elmúlt 5 évben, és hogy az Intel processzoros rendszerekre való áttérés 2007 végéig tart.

macbook pro 2006

2006. január 10-én megjelent az Intel alapú iMac, és Steve Jobs megmutatta, hogy tud jobbat a Power PC modellnél.  Az Intel alapú iMac órajele nem szárnyalta túl a PowerPC modellt, csak éppen dupla magos volt, vagyis nagyon leegyszerűsítve éppen kétszer volt gyorsabb akkor három hónapos elődjénél.

A Mac Pro elérte a Jobs által korábban ígért 3GHz-es órajelet, csak a PowerPC helyett az Intel Xeon processzorral. Az első Mac Pro két darab 2-magos 2GHz-es, 2,66GHz-es vagy 3GHz-es processzorral volt rendelhető. A Xeon processzorokkal a Mac Pro kétszer gyorsabb lett a Power Mac G5-höz képest. Emellett a  fogyasztás is szignifikánsan jobb lett, így kevesebb hűtésre volt szüksége a Mac Pro-nak, nagyobb bővíthetőséget téve lehetővé. Az alap modell 1GB, DDR2 RAM-mal érkezett, de akár 32GB-ot is tudott kezelni. A korábbi kettő helyett négy darab merevlemezt vagy SSD-t lehetett benne elhelyezni.

Steve Jobs bemutatójának egyik legfontosabb eleme az volt, amikor a 3 hónapos legutolsó PowerBook G4 modellt leváltotta az Intel alapú utóddal, az 1,67 és 1,83 GHz-es MacBook Pro modellekkel.

2006. tavaszán megjelent az iBook utódja, a MacBook, és a Power Mac G5 utódja, az Intel Xeon alapú Mac Pro számítógép, valamint a Xserve szerver. Bő egy évvel a megadott céldátum előtt, 2006. végére minden újonnan eladott Macintosh Intel alapú lett. 
A Macintosh eladások stabil növekedési pályára álltak.

Laptop.hu.

 1995 január 5 - én Bill Gates bemutatja a Microsoft Bob nevű, a Windows 3.1-re szánt grafikus kezelőfelületet.

Bob

A Bob a Microsoft 1995-március 31-én kiadott, a Windows 3.1-es verziójához készített felhasználói felülete. A Microsoft nem fejlesztette tovább. Mivel nagyon népszerűtlen volt.  A rendszer fontos elemét képezte Rover, egy kutyafigura, amely hasznos tippekkel igyekezett segíteni a felhasználót.

1995. Január 5-én a Consumer Electronics Show színpadán Bill Gates mutatta be büszkén a világnak a gyártó legújabb megoldását, amely a Bob nevet viselte. A szoftver a Windows 3.1-hez készült, azért, hogy az operációs rendszert intuitívabbá és átláthatóbbá tegye, A  Windows 3.1 nem volt túlzottan felhasználóbarát. A növekvő számú vásárló nagy része nem igazán boldogult az operációs rendszer kezelőfelületével. A Bob viszont sem az embereknek, sem a vállalatnak nem hozott megváltást.

A Bob lényege az volt, hogy a felhasználót egy virtuális lakásba vezette és az volt a célja, hogy az emberek úgy érezzék magukat, mintha otthon lennének. Egyetlen kattintás a falinaptárra elegendő volt arra, hogy az illető megnyissa a határidőnaplóját, míg az íróasztalon lévő virtuális papírhalomra való klikkelés a szövegszerkesztő programot nyitotta meg. A kérdések felmerülésekor egy Rover nevű virtuális kutya segítette a felhasználót, ő később a Windows XP-ben is felbukkant.

A szoftver azonban nem tűnt valóban átgondoltnak  különösen mivel hiányoztak belőle a biztonsági megoldások. A a PC World a 25 legrosszabb technikai találmány közül a hetedik helyre sorolta a Bobot, míg a CNET az évtized legrosszabb termékének nevezte. A Time magazin szintén nem túl hízelgő véleményt fogalmazott meg a többek között Bill Gates felesége által kifejlesztett programmal kapcsolatban. Az újságnál a Bob bekerült minden idők 50 legrosszabb találmánya közé.

A  népszerűtlenségét az is mutatja hogy a Bobot világszerte  30 000 példányban adták el, míg néhány hónappal később a Windows 95-öt három hónap alatt 45 milliószor értékesítették.

Laptop.hu

1972-re január 4-re elkészült a HP-35 típusszámú készülék, ára 395 USA dollár volt.

A Hewlett-Packard 1968-ban készítette el első asztali számológépét, a 9100A típust, ára 4900 USA dollár volt. 1972-re január 4-re elkészült a HP-35 típusszámú készülék, ára 395 USA dollár volt. Az ez idáig gyártott asztali számológépek tapasztalatait is felhasználva már a klasszikusnak számító, négyregiszteres RPN számológép volt, 10+2 számjegyes kapacitással. Hihetetlen sikere lett, a vártnál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben sikerült eladni.

A legelső zsebszámológép premierje egyben technikai bemutató is volt, az integrált áramkört feltaláló Texas Instruments akarta bemutatni, mire is jó az egy lapkára zsúfolt több tucat tranzisztor. A mikrochip iránt érdeklődött a hadiipar és a NASA is, az előbbi a Minuteman nukleáris rakéták vezérlését, az utóbbi pedig a Apolló-program űrhajóinak irányítását bízta voltna rá. A LCD- vagy LED-kijelzőt nélkülöző, a számítások eredményeit a faxokban és a pénztárgépekben használt hőpapírra nyomtató alapműveletes számológépben tehát valódi űrtechnika dolgozott.

A korai számológépek azonban nem voltak elég okosak ahhoz, hogy igazán komoly számításokat végezzenek velük. Ráadásul tudásukhoz képest rendkívül drágák voltak a készülékek. Az első elemről is üzemelő Sharp kalkulátor több mint négyszáz dolláros árával olcsónak számított 1971-ben

Az áttörést a világ első tudományos számítógépe, a HP 35-ös hozta meg, amelyet a napokban emelt a műszaki tudományok egyik mérföldkövévé az IEEE nemzetközi mérnöki társaság. Az 1972-ben megjelenő készülék már tudta a szögfüggvényeket, számolt logaritmusokkal és exponenciális kifejezésekkel is. Tudása miatt hamar megkapta az elektromos logarléc becenevet.

A fejlett funkciókat kínáló készülék diadal volt a gyártó számára. A kalkulátor részt vett Mount Everest expedícióban, ahol navigációs és magassági számításokra használták a hegymászók, de kijutott az űrbe is, segítve az űrjárművek visszatérési szögét számoló asztronautáknak. A húsz dolláros logarlécek babérjára törő kütyü népszerűségét még 400 dolláros bevezető ára sem törte meg, csak az első évben több mint százezer példányt adtak el belőle. Ma már ennyiért egy hétköznapi Laptop is kapható.

Laptop.hu

Az első megépített tranzisztort germánium és aranylemez összepréseléséből hozta létre Walter Brattain 1947. december 23-án.

A tranzisztor kifejlesztését a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három kutató Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley 1934 óta kísérletezett különféle anyagokkal, amelyek kutatása során két olyan anyagot találtak, amelyek félvezető tulajdonságot mutattak. Ez a két anyag a germánium és a szilícium volt. Az első megépített tranzisztort germánium és aranylemez összepréseléséből hozta létre Walter Brattain 1947. december 23-án. Ezt az első tranzisztort kísérletképpen egy korabeli csöves erősítő egyik elektroncsövének helyébe építették be, amelyet elsőként a vezetőség öt tagja előtt mutattak be, akik megbizonyosodhattak az új alkatrész működőképességéről. Az új eszközt 1948. június 17-én szabadalmaztatták. A tranzisztor nevet a távközlési részleg vezetője, John Pierce adta az alkatrésznek. A tranzisztor létrehozása kezdetben nem vert fel nagy port, lassan ment át a köztudatba, de végül alapjaiban átalakította az elektronikai ipart. 1956-ban mindhárman Nobel-díjt kaptak találmányukért.

tranzistor

tranzistor

Az 1950-es évekig aktív erősítő alkatrészként csak a vákuumcső használata volt lehetséges. A csövek hátránya volt a nagy méretük és a nagy fogyasztásuk. A megbízhatóságuk is gyenge volt. A legrégebbi elektronikus számítógépek, amelyek szoba méretűek voltak, több ezer csövet tartalmaztak. A csöveket szinte folyamatosan cserélni kellett bennük, emiatt egy hosszadalmas számítást szinte lehetetlen volt velük elvégeztetni. A tranzisztor megjelenése gyorsan kiszorította az elavult csöveket. Hatására a számítógépek megbízhatósága rohamosan javult, és az áramszükségletük is a töredéke lett a korábbiaknak. A tranzisztor a tömeges elterjedését a szórakoztató elektronikának köszönhette. A mindenki számára elérhető rádiót hatalmas mennyiségben gyártották. Ezek korábban a fakávába épített elektroncsöves elektronika méretei miatt kisebb bútor nagyságúak voltak. Amikor a tranzisztor felváltotta a csöveket, a méretek kezdetben egy női táska nagyságúra csökkentek, és tovább zsugorodtak.  A tranzisztorok által kiváltott méret- és súlycsökkentés több új iparág fejlődését is elősegítette, például az űrhajózásét.

Laptop.hu