Gamer Laptopok
Kell Ennél Több

Hajlékony kijelző technológia felhasználása a mobil piacon

samsung-galaxy-f-smartphone-curved-displayA hatvanas években merült fel először hajlékony, műanyagok felhasználásával készített elektronikai eszközök fejlesztésének ötlete, hiszen akkor fejlesztették ki az első nem merev napelemet. Végül (a 2005-ös IFA szakkiállításon) a Philips volt az első, akinek sikerült bemutatnia egy működő, feltekerhető képernyőt. Most, évekkel később a többi gyártó is felismerte a fejlesztés lehetőségét, sorban állnak elő újabb és újabb reménykeltő próbálkozásokkal.

 A hajlékony képernyővel régóta kísérleteznek, hiszen rengeteg féle módon lehetne felhasználni őket, legyen szó egy autó belsejéről vagy egy oszlopról. Bár a felgöngyölhető tabletek még messze vannak, közepesen hajlékony, üzleti felhasználású eszközöket már lehet kapni. A hajlítható képernyőkkel egyrészt javul a térkihasználtság, másrészt nagyobb mennyiségű információt lehet átadni az ügyfeleknek.

  XSense-Layers

Csavard össze, hajtsd ketté, dobd be a hátizsákodba, lépj rá – jövőre ezeket is megteheted majd a telefonoddal.

 A kutatók már évek óta dolgoznak a hajlékony kijelzős, papírvékony és hajlítható mobiltelefonokon, de ezi dáig mindössze csillogó prototípusokat sikerült előállítaniuk, melyeket különböző szakkiállításokon és rendezvényen vonultattak fel a felhasználók elkápráztatására és a konkurens gyártók idegesítésére.

 A Samsung az LCD-kijelzők organikus fénydiódákkal való kombinációját mutatta be korábban Samsung Display néven, de valószínűleg ennek egy továbbfejlesztett, OLED-kijelző alapú verziójára kell számítanunk. A Samsung okostelefonokban és televíziókban már alkalmazott ilyen technológiája segítségével sokkal vékonyabb képernyők jöhetnek létre. Ennek hajlékony verzióját már évek óta próbálja létrehozni a Sony és az LG is.

 Időben kell azonban lépniük, mivel a konkurensek is fejlesztenek: a Sharp és az LG új folyadékkristályos kijelzőinél használt in-cell technológia például lehetővé teszi a sokkal vékonyabb végeredményt, mivel az érintőszenzorok a képernyőben helyezkednek el, nem pedig egy külön réteget kaptak. (ilyen technológiát használ az iPhone 5 is) Nekik innen már csak egy kis lépés hiányzik ahhoz, hogy utolérjék a Samsungot.

samsung-bendable-phone-e1380655899778

 Az Amazon Kindle-ben felbukkant e-Ink képernyő merev, átlátszó lap mögött bújik meg, pedig akár kis mértékben hajlékonnyá is tehető az egyszerű, fekete-fehér képernyő. A Kindle-t követő tucatnyi e-Ink olvasónak köszönhetőek ma körülbelül harmincmillió ilyen eszköz van a piacon. Az e-Ink egyébként tökéletesen alkalmas lenne egyszerű telefonok képernyőjeként funkcionálni, vagy akármilyen elektronikai eszköz akkumulátorállapotát, esetleg bankkártya felületén egyszerű információk  bemutatására, de akár az utcákon felbukkanó KRESZ-táblákat is kicserélhetnénk ilyen képernyőkre.

 Ha gyártható hajlékony e-Ink, akkor miért nincs tele vele a piac? – tehetjük fel teljes joggal a kérdést.

 Az elsődleges szempont sajnos itt a költségekben rejlik: egy igazán hajlékony képernyő kifejlesztéséhez az első és hátsó panelnek is hajlékonynak kellene lennie. Utóbbihoz a tranzisztorok kapcsolódnak, de a külső ház, valamint a készülék energiaellátását biztosító akkumulátor hajlékonnyá tétele is értelemszerűen létfontosságú lenne.

 Az LG azonban sikerrel megbirkózott a feladattal, nemrégiben meg is kezdte teljesen hajlékony e-Ink képernyői gyártását. Állításuk szerint ez óriási előny, hiszen a mobiltelefonoknál a leesések miatti hibák igen gyakoriak.

 Nem csak az LG dolgozik azonban hajlékony e-Ink képernyőkön, hanem az angol Plastic Logic is, mely először a 2010-es CES-en robbantott ezzel a fejlesztésével. Ők egy amerikai cég első paneljét használják fel ehhez, de saját tervezésű hátsó panelrendszert hoztak létre nem merev műanyagokból, és hamarosan meg is kezdik ezen alkatrészek árusítását a különböző kütyügyártók felé.

 Plastic Logic volt az, mely egy papírszerű, flexibilis képernyőt mutatott be, amely képes volt színes videó lejátszására, mely a fekete-fehér képernyő fölé helyezett szűrővel vált lehetségessé. A lejátszás közben feltűnt azonban, hogy a színek telítettsége nem közelíti meg a többi technológiánál tapasztalt mértéket, de a cég még tervezési stádiumban tartja az eljárást, így a jövőben ez a különbség is eltűnhet az LCD, illetve az e-Ink közt. Addig viszont másodlagos, tartalék képernyőként való használata például lehetséges, tegyük fel épp lemerülő akkumulátor esetén a készülék átvált az alig fogyasztó másodképernyőre, ami a főképernyő alatt bújik meg.

 lead_originalA másik út

 Más kutatók azonban nem az e-Inkre esküsznek, hanem a grafénra, ami méhsejtrács-szerűen elhelyezkedő szénatomokból álló, egy atom vastagságú réteg. 2004-ben állították elő először grafitból, tehát egy valóban forradalmian új, még nem kiforrott technológiáról van szó. Vékonysága és majdnem súlytalan volta ellenére a gyémántnál is erősebb, szokatlanul átlátszó anyag, amely véletlenül még hajlékony is.

 Sajnos előállítása még igen drága, így a költségek észszerű szintre való csökkentéséig még el kell telnie némi időnek. Azonban ha erre sor kerül, a grafén kiszoríthatja a szilikont, és teljes mértékben átalakíthatja az elektronikai ipart.

 "Hajlékony, átlátszó képernyőkön és felületeken dolgozunk, mely a jövőben hajlékony táblagépek, tévék, napelemek és mobiltelefonok létfontosságú része lehet." – osztotta meg nemrégiben a finn Nokiával közösen dolgozó Ferrari professzor. "A Samsung eléggé élen jár a fejlesztésben, de mi itt, Cambridge-ben is elég jó munkát végeztünk a Nokia-prototípusokon. A grafén egyenértékűvé válhat az OLED-képernyős telefonokkal, sőt, még jobb is lehet náluk, hiszen a kijelző mellett akkumulátort is képesek vagyunk elkészíteni ebből az anyagból." – tette hozzá.

Hozzászólás